Feljebb húztam magamon a takarót, és Jae nyugodt arcán felejtve tekintetem, merengtem azon, hogy mi van ha... Mi van ha lefeküdtünk, és én nem emlékszek semmire belőle? Ha az első alkalom... csak egy éjszaka volt, és semmi több?
Teljesen el voltam veszve a gondolataimban. Nem tudtam hogy miután felébred, hogyan kéne vele viselkednem, vagy ha esetleg ő sem emlékszik semmire...
Nem bírtam tovább, lassan az arcához érintve kézfejemet, kezdtem cirógatni.
- Youngjae! - suttogtam lágyan.
Mocorogni kezdett, majd elfordult a másik irányba. Meztelen háta megcsiklandozta a fantáziámat, ezért a lapockái között végighúztam az ujjamat, mire kicsit összerezzent. Nem tudtam eldönteni hogy a jó érzéstől-e, vagy csak azért mert meglepődött. Közelebb húzódtam hozzá, majd megpusziltam a vállát. Fogalmam sem volt hogy miért cselekedtem ezt...
Ám mikor nem reagált rá semmit, egyszerűen visszafeküdtem a helyemre, és a plafont fixírozva gondolkoztam, hogy vajon mi baja lehet. Talán tegnap csináltam valamit?
Amint kigondoltam ezt, Jae megfordult, és megfogta a kezem, így közelebb vonva magához. A fejem búbjára adott egy csókot, én pedig automatikusan raktam a fejem a mellkasára, ezzel egyidőben átölelve őt.
- Jó reggelt! Hogy érzed magad? - érdeklődött kicsit rekedtes hangon.
- Fáj a fejem, de ettől függetlenül jól, mert itt vagy velem - karoltam át szorosabban - de arra nem emlékszek hogy miért...
Sóhajtott egyet, majd válaszra nyitotta a száját - Értem. - kezdte cirógatni a hátamat
- Mi történt? - kezdtem kicsit kétségbe esni, mert nem volt jó kedvében.
- Tegnap este, nagyon sokat ittál, én próbáltalak lebeszélni de nem hallgattál rám. Olyannyira sokat, hogy egyedül nem lehetett hazaengedni, így eljöttem veled. Megbeszéltem a fúkkal hogy valószínűleg maradok is, hogyha esetleg valami lenne, akkor legyen melletted valaki.
- És... a... ruhák? - harapdáltam az ajkamat zavaromban.
- Azok... mikor megláttad az ágyat, egyből elkezdtél vetkőzni, és engem sem kíméltél... - hagyta a levegőben lógni a mondat végét.
Ám nem kellett ahhoz befejeznie hogy értsem mire céloz. Abban a pillanatban a szívem összeszorult, és mintha a lelkem egy részét kitépték volna. Én hülye... Mindent elrontottam ismételten.
- Hé! - Simított végig a hajamon - Mi a baj? - érdeklődött mikor észrevette, hogy valami nem stimmel velem.
- Akkor... - néztem fel rá - Mi most megtettük?.
Youngjae kicsit megemelte az egyik szemöldökét, és kérdően nézett.
- Hogy lefeküdtünk-e? Nem, dehogyis! - tiltakozott - Nem tettem volna meg veled úgy hogy nem is emlékeznél belőle semmire! - puszilt homlokon.
- Ah, de jó! - mosolyogtam, immár kicsit felszabadultabban, mert a bazi nagy kő ami a szívemen volt, egyszerűen szertefoszlott.
Youngjae kicsit furcsán nézett, majd folytattam.
- Nem arról van szó hogy nem akarom, csak én valahogy sokkal meghittebb környezetben szeretném az elsőt. - nyújtóztam fel egy csókért
Többet érdemelsz! - folytattam magamban a mondatot
- Egyet értek! - mondta egy félmosoly kíséretében.
- Sajnálom hogy hülye voltam, gondolom nem voltam egy szép látvány, meg nagyon gáz lehetett nektek is... - sajnálkoztam.
- Kicsit szétcsúsztál, de mindenkinek vannak ilyenjei...
- Nem vagyok amúgy ilyen... nem is tudom mi ütött belém.
- Elhiszem, nyugi! - nyugtatott.
- És hogy-hogy itt lehetsz most velem, és pont téged engedtek el? Hogy csináltad?
- Dae akart jönni, csak te ragaszkodtál hozzám, már attól féltem hogy elszólod magad, de hála az Égnek nem. - vigyorgott.
- Na látod hogy milyen okos vagyok részegen is? - nevettem, majd a fejfájás felülkerekedett rajtam, és elcsendesedtem.
- Én egész nap itt leszek ha kell. Vigyázok rád!
- Tudom hogy rád mindig számíthatok! - mosolyogtam erőtlenül.
- És most pihenni fogsz, ameddig én csinálok valami harapnivalót. - kelt volna fel, de nem hagytam.
- Nem vagyok éhes! Gondolom tegnap nem fürödtünk... És most én el is megyek! Nem jössz? - kérdeztem tőle teljesen természetesen.
Jae-ben mintha megfagyott volna a vér egy pillanatra, majd megcsóválta a fejét.
- Menj csak, addig én csinálok valami ehetőt! - mosolygott, majd eltűnt a konyhában.
Hát ahogy néztem alsóban jó kis formás popója volt... Ám ki kellett vernem a fejemből a látványt, és elmenni a fürdőszobába.
Vettem ki a szekrényből tiszta ruhát és fehérneműt - közben a földön heverő ruhákat is összeszedtem - majd mentem ki a fürdőszobába. Vetettem egy pillantást Jae-re aki a hűtő előtt állt tanácstalanul, bamba fejjel, amit elkönyveltem annak hogy nem tudja mit akar...
Behajtottam magam után az ajtót, majd a ruháimat ráraktam a szennyestartóra. Megnyitottam a vizet, ami csobogás hangjával töltötte ki a helyiség csendjét. A csapra támaszkodva néztem a tükörbe, ahonnan egy nyúzott arcú Danbi köszönt vissza rám. A tegnapi sminkem rajtam volt, de már közel sem olyan formában mint amilyenbe felvittem...
Gyorsan lemostam azt, így emberi formát kölcsönözve magamnak. Levetkőztem, majd beleültem a forró vízzel teli kádba. A lábamat felhúztam, és átkulcsoltam azokat a két kezemmel. Borzalmas lett volna egyedül lenni ilyen szar állapotba - pedig tényleg csak magamnak köszönhettem - de Jaere lehetett számítanom.
A néhány másodperces egyedüllétet, a halk, és lassú, bizonytalan ajtónyitódás törte meg.
- Te? - lepődtem meg mikor megláttam, hogy Jae tényleg bejött.
- Meggondoltam magam, és inkább most szeretnék fürdeni. - jelentette ki, kicsit félénken
Mosolyogtam egy aprót, majd letolta a boxerét, én pedig az ajkamat harapdálva próbáltam leplezni zavaromat.
Beült hozzám, de ahogy láttam, nem csak én izgultam, hisz még soha nem voltunk ilyen intim helyzetben.
- Meggondoltad magad, mi? - mosolyogtam, és igyekeztem oldani a helyzetet.
- Meg! - szüntette meg köztünk azt a leheletnyi távolságot is.
A testem ellazult, a vizes kezem felsiklott a tarkóján. A lábam kicsit megcsúszott, ami a lába közéhez ért. Gyorsan el is húztam onnan, ám Jae a combomra rakta a kezét, és visszatolta azt. A lábammal kezdtem óvatosan cirógatni hímtagját, amíg még mindig csókban forrtunk össze. A combomról a keze az oldalamat kezdte simogatni, én pedig azt a lábam közéhez vezettem. A csókunkat megszakítva mosolygott rám, majd végigsimított az érzékeny felületen. A puszta érintésétől el tudott volna érni a gyönyör.
- Akarod? - lihegte vágytól tüzelten.
Aprót bólintottam majd magamhoz húztam és megcsókoltam. A teste az enyémnek simult, egyik kezével a kád szélébe kapaszkodott, hogy ne nehezedjen teljesen rám. Kezem a férfiasságához siklott, amin végigsimítottam, majd gyengéden rámarkoltam, húzogatni kezdtem a kezemet rajta.
- Nhe itt! - fogta meg a kezem, de látszott rajta hogy alig bírta türtőztetni magát - Menjünk a hálószobába! - távolodott el, és állt fel.
Hát nem csak ő állt hanem a szerszáma is, aminek láttán még inkább kívántam őt. Gyorsan kimásztam én is, de azért a rend kedvéért magam köré csavartam egy törölközőt.
- Ez minek? - jött közelebb, és ráharapva alsó ajkamra kezdett incselkedni velem.
- Azért hogy legyen mit letépni rólam! - dünnyögtem a szájába, ezzel egy időben helyezte mind a két kezét a fenekem alá, én pedig végrehajtva ki nem mondott kívánságát, felugrottam rá.
Hiába volt rajtam a törölköző, konkrétan az ágyékához dörzsölődtem, de ügyeltem arra hogy véletlenül se érjek a büszkeségéhez. Párnáink lágyan simogatták a másikét. Nyelve utat tört a számba, és incselkedni kezdett az enyémmel.
Lerakott az ágyra, és hátradöntött azon, majd fölém mászott. A combom belső felét simogatta, de egy pillanatra sem vándorolt feljebb a keze... egy darabig.
- Ez... - nyúlt a törölköző széléért, ami már enyhén fel volt csúszva - már nem kell! - vigyorgott perverzen
Rámosolyogtam, majd szinte gyilkos lassúsággal bontotta ki azt, így kiszabadítva fedetlen testemet. Egy pillanat alatt lefagyott a mosoly az arcáról, aminek láttán nagyon megijedtem.
- V-valami baj van? - hebegtem összezavarodottan alatta.
- Biztos... biztos benne vagy? Én nem akarlak rákényszeríteni, pihenned kéne és... - amint megértettem hogy mi a baja, magamhoz húztam egy csókra hogy elcsitítsam.
- Fogd már be! - mosolyogtam - Én most kikapcsolódok... veled! - dünnyögtem, és vezettem a kezem a férfiasságához, amin csak épphogy végigsimítottam, ugyanis szinte megállt az ütő bennem amint megéreztem az ujjait a nyílásomnál odalent. Ujjbegyei épphogy végigsimítottak rajta, ezzel is jobban ingerelve. Addig cirógatott, ameddig a halk sóhajok el nem kezdtek utat törni maguknak, olyan intenzíven, hogy én magam sem tudtam volna kontrollálni.
Két ujját óvatosan belém vezette, figyelve közben a reakciómat, amely nem volt több annál, hogy jó mélyen belemarkoltam a takaróba, vagy éppen abba amit értem. Az élvezettől már csillagokat láttam, de ez nem volt elég, ugyanis Jae lassan a melleim közt végigcsókolva - közben nedves ujját végighúzva a combomon - eljutott az imént izgatott területig, amelybe készséggel belecsókolt. A takarót és a lepedőt már össze-vissza gyűrtem, nem tudtam már magamon uralkodni. Éreztem ahogyan a nyelve finoman mozog bennem, közben nyugtatva lágy simogatással.
- Jhae! - nyögtem fel, mikor már úgy éreztem nem bírom tovább
Abban a pillanatban leállt, lassan felemelte fejét, és elködösült tekintetét próbálta rám szegezni. Én pedig hátradöntve fejemet, lecsukott szemmel igyekeztem lecsillapítani magam. Forró leheletét egyre feljebb éreztem siklani izzó testemen, ameddig meg nem éreztem párnáit az enyémen. Saját nedvemet ízleltem a szájában, ami furcsa volt, de rendkívül izgató. Tudtam hogy nem bírja már ő sem, és eleget kínoztuk már egymást, de csak nem bírtam magammal.
- Énh jhövökh! - nyögtem a szájába, ezzel egy időben magam alá kényszerítve, amiben valójában ő is nagy szerepet vállalt.
Én voltam felül, ami nagyon furcsa volt számomra. Azt csinálhattam vele amit akartam, és erre a gondolatra elmosolyodtam, bár tudtam hogy mit akart...
Óvatosan hátrább csúsztam, egészen addig ameddig hozzá nem fértem a szerszámához. Óvatosan rámarkoltam, majd odahajoltam, és lassan a számba vettem. Amint a forró ajkam hozzá ért, Jae egy elharapott nyögést hallatott. Mit sem tétovázva nyaltam végig egész hosszán, közben kezemmel cirógatva azt.
Egy kis idő múlva, tevékenységemet nem megszakítva ült fel, és fogta meg a hajamat, hogy az ne legyen útban, vagy azért hogy lásson... Nyögései egyre intenzívebbek lettek, míg végül egy váratlan pillanatban meg nem fogta a csuklómat. Felemeltem a fejem, és időt se hagyva húzott az ölébe.
- Azt hiszem ha tovább csinálod, akkor nem oda élvezek ahova kell! - suttogta a fülembe.
Nyakát átkulcsolva préseltem magam hozzá, és erőtlenül ránehezedtem.
- Bírod? - simogatta bizonytalanul a hátamat, hiszen ő is ugyanúgy remegett mit én
Aprót bólintva jeleztem neki válaszomat, amiben már elég régóta biztos voltam. Kicsit eltolt magától hogy lássa mit csinál odalent, majd a nyálamtól, vagy a saját nedvétől csillogó büszkeségére ültetett. Összeszorítottam a szemem a hirtelen jött érzésre, de rövid idő múlva, már én kezdtem mozogni, Jae meglepetésére. Igyekeztem nem belemélyeszteni a körmöm puha bőrébe, több kevesebb sikerrel. Egyik kezével engem ölelt át, a másikkal pedig hátul támaszkodott, de hirtelen pózt váltva én kerültem ismét alulra.
Újra belém helyezte magát, majd gyors tempót diktálva lökött nagyokat. Félig már egy másik világban voltam, de Jae férfias nyögési tudatosították bennem a valós helyzetet.
Egy pillanatra leállt, és apró puszit lehelt kiszáradt ajkaimra, de mikor el akart tőlem távolodni, a kezemet a nedves tarkójára csúsztattam, és magamhoz húztam. Nem tudtam hogy miért, de nagyon akartam őt, még jobban mint amilyen helyzetben voltunk... Nem tudtam vele betelni, nem akartam elengedni.
- Szeretlekh! - nyögtem ki neki végre, mikor elváltunk
Lüktetett az egész testem, főleg az a tájék ahol Jae tevékenykedett, önkívületi állapotban voltam.
Nem válaszolt, folytatta ott, ahol abbahagyta. Engem elért az orgazmus azonnal, majd Jae is követett, pár lökés után forró nedvét tudtam magamban. Zihálva mellém dőlt, és magához húzva pihegett velem együtt.
- Én ish! - viszonozta az előbbi kitörésemet.
Pár perc csend után, mikor már nagyjából kiszuszogtuk magunkat, nagy szemekkel felé fordulva néztem gyönyörű barna szemeibe.
- Tudod... Mi nem... Szóval mi nem... - dadogtam, és reméltem, hogy leesik neki hogy mit akarok mondani
- Nem védekeztünk. - mondta ki - Kicsit későn kérdezem, de baj? - kérdezte bizonytalanul.
- Hát nem valószínű hogy lesz belőle valami, de honnan tudtad? Mármint mi lenne ha...
- Nem tudtam, de ha lenne valami akkor is itt lennék melletted... Tudod hogy mennyire...
- Szeretlek! - hallgattattam el egy csókkal, majd helyeztem a fejem a mellkasára - Nem akarom hogy elmenj! - pusziltam meg a kulcscsontját.
- Még nem megyek! - mosolygott.
- De el fogsz, és aztán ki tudja mikor lehetünk megint együtt... ketten.
- Kicsim, tudod hogy megoldjuk!
- Tudom... - fejeztem be, nem akartam elrontani a meghitt pillanatot a keserű jövő képével
- Gondolom megéheztél! - vigyorgott.
- Hát valaki kicsit kifárasztott. - mosolyogtam.
- Majd most kárpótollak érte! - kelt fel, és ment ki a szobából magamra hagyva gondolataimmal
Azon merengtem hogy vajon meddig fog tartani ez a nap? Mikor fogok felkelni ebből a gyönyörű álomból, és visszatérni a rideg valóságba?
Apró rezgés hangja szakította meg a gondolatmenetemet, mely az ágy alól szólt. A takarót magamra húzva hajoltam le az ágy szélénél és néztem be alá, ahol a telefonom kijelzője világított. Hm tegnap este tényleg kicsit ki lehettem...
Benyúltam érte, majd feloldva a képernyőzárat, láttam meg hogy SMS-em érkezett, ismeretlen számról!
- Mit csinálsz életem? - jött be Jae egy tálcával, én pedig ijedtemben majdnem elhajítottam a telefonom
- Semmit! Csak... megkerestem a telefonom, mert kicsit elkallódott amint látod! - mutattam fel neki az eszközt, feszült mosoly kíséretében.
Bebújt mellém az ágyba, majd közösen elfogyasztottuk a reggelinek nevezett kis estebédet.
-Este-
- Máris megyek! - rakta le a telefont kedvesem, tudtam mi fog következni
Szomorúan rám nézett, majd már kereste is a ruháit, hogy a csodás napot megszakítva, elmenjen, és talán csak hetek, vagy hónapok múlva térjen vissza ide.
Felkaptam a köntösöm, majd odakísérve őt az ajtóhoz szótlanul néztem ahogyan húzza a cipőjét.
- Nem sokára újra együtt leszünk! - ölelt meg.
- Igen... persze. - bújtam oda hozzá.
- Hamarabb mint gondolnád! - puszilt meg.
Aprót mosolyogtam gyengére sikerült vigasztalásán.
- Sok sikert a holnapi meg az azutáni koncertekhez! Megpróbállak felhívni titeket, de azért add át a fiúknak, hogy puszilom őket!
- Jó!
- És téged is! - csókoltam meg - Szia!
- Szia szerelmem! - lépett ki az ajtón, mikor kinyitottam neki.
Mintha a lelkesedésem, és az életerőm lépett volna ki azon az ajtón. Lehangolt voltam, és nem csak azért mert most elment, hanem azért mert nem tudtam hogy mikor jön vissza...
Beledőltem az ágyba, majd félve feloldottam újra a telefonomat, megnézni hogy mi volt az az üzenet, hiszen nem volt veszteni valóm. Rosszabb kedvem már úgysem lehetett.
13:59 Ismeretlen
Holnap este legyél a Han folyónál. Ott ahol elmondtam neked az igazságot a szüleiddel kapcsolatban. Egyedül gyere, szeretnék veled beszélni!
Összeráncolt homlokkal olvastam el még vagy négyszer az üzenetet, hisz gondoltam hogy Daehyun írta ezt nekem, hisz ő mondta el hogy a szüleim... De azt nem értettem miért ismeretlen számról írt, meg azt sem hogy ennyire tárgyilagos volt... Vagy talán már attól is félt, hogy valaki megtudja hogy találkozni akar velem? Nem értettem, de tudomásul vettem hogy beszélni akart velem, és hogy este ott leszek a parton.