9. FEJEZET 18+

Jongin követte példám, és meg is lepődtem hogy nem támadott le egyből. Közeledett felém, addig hátráltam ameddig nem ütköztem a falba. Vadul megcsókolt. Ennyit erről... Először automatikusan nem reagáltam, majd eszembe jutott hogyha ezt fogom csinálni egész végig, rosszabb lesz mint amilyen valójában, bár így is elég szörnyű...
Lehunytam a szemem, és visszacsókoltam mikor hirtelen felkapott, és csókunkat meg nem szakítva elvitt az ágyig. Hátradőltem és fölém magasodva ismét megcsókolt, keze pedig fel-alá járt egész felső testemet bejárva. Megállapodott az egyik keze a mellemen, és azt kezdte simogatni míg a másikkal támaszkodott. Kinyitottam szemeimet, és csak egy csukott szemű átszellemült Jongint láttam magam előtt. Jobbnak láttam ha csak akkor nézek rá, ha nagyon muszáj. Feltűrte felsőmet, de ezzel nem elégedett meg, így le is húzta azt rólam, így már csak a melltartóm választotta el a céljától, aminek védelmezésétől egy kattanás szabadított meg. Annyira kényelmetlen volt hogy nem takart semmi előle, - nem mintha eddig nem lett volna az - hogy legszívesebben elmenekültem volna. Mindegy hogy hova, csak innen el.
Vöröslő ajkai immár a hasamat puszilgatták, és onnan egyre feljebb, míg végül meg nem éreztem nyelvét a mellemen. Köröket írt le, ezzel próbálva izgatni engem. Ismét lefelé vándorolt jó lassan, és éreztem, ahogy nyálcsíkot hagy maga után, aminek hatására kirázott a hideg. Útját csak a nadrágom akadályozta meg, aminek eltüntetését meg is kezdte.
Szinte meztelenül feküdtem előtte, és mikor újra kinyitottam a szemem, akkor Jongin a szemembe nézett, és beharapta alsó ajkát. Teljesen ki voltam neki szolgáltatva. Csak néztem rá, ő pedig már a lábam közé is hajolt, és az egyetlen zavaró ruhadarabtól is megszabadított. Próbáltam összezárni a lábam, de nem engedte. Ujjaival lágyan végigsimította, mire én összerezzentem. Nem akartam hogy hozzám érjen. Észrevette vonakodásom, így feljött hozzám és megcsókolt. Kaptam az alkalmon, és mivel rajta még minden ruhanemű rajta volt, fordítottam a helyzetünkön és lehúztam róla a pólót. Legalább addig sem ér hozzám. 
Végigvezettem ujjaimat az oldalán, mire felnyögött. Elhúzódtam tőle, leültem a mellette lévő szabad helyre. Csalódottan nézett rám, de láttam a vágyat izzani a szemében.
- Gyere! - vetette nekem oda és közben már húzta is le a nadrágját
Lassan odahajoltam a férfiasságához, és már boxeren keresztül látszott hogy... már nagyon... kész van...
Simogatni kezdtem, és megszabadítottam az akadálytól, de csak jó lassan.  Mikor megláttam teljes valójában, behunytam a szemem és csak nagyot nyeltem. Nem akartam...
Felnéztem rá, és ő csak nézett vágytól feltüzelten. Felmásztam hozzá, és vadul megcsókoltam. Téptem ajkait, és csak arra gondoltam, hogy nehogy meg kelljen tennem... azt.
Ágyékán ültem, és kezeit a derekamra helyezve tolt hátrább. Amint megéreztem kemény férfiasságát magam alatt rezzentem össze, és kétségbeesetten néztem rá.
- Nyugi! - suttogta szinte már önkívületi állapotban
Abban a pillanatban hatolt belém, mire egy hangos férfias morgás csúszott ki ajkai közül. Nem bírtam ki, én is felnyögtem a hirtelen jött érzéstől. Meg sem próbált kicsit lassabban kezdeni, máris olyan tempót diktált, hogy azt hittem azon nyomban összeesek. Mellkasán támaszkodtam meg, és diktálta továbbra is az őrületes tempóját. Nem sok kellett volna ahhoz, hogy elsírjam magam, annyira fájt. Hirtelen Jongin megállt.
- Mhi a bhaj? - lihegte
- Se-semmi. - nyeltem egy nagyot
Elvettem a kezeimet mellkasáról, és felült. Megsimította az arcomat, és letörölte az időközben kibuggyant könnyeimet. Elfordítottam a fejemet. Nem kell nekem az érzelgésből. Ha érdekelné az hogy mit érzek, akkor most nem kéne ezt csinálnom.
Kezét az arcomra helyezte és kényszerített, hogy szembe nézzek vele. Csapzott haja az arcára tapadt, és résnyire nyitott ajkain keresztül fújta ki szaporán a levegőt. Barna szemei engem mértek fel. Szinte láttam, ahogyan arcom minden négyzetmilliméterét végigpásztázza.
Eszembe jutott Youngjae, és csak most jöttem rá igazán, hogy én szeretem őt. Most, amikor egy másik férfi ölében ülök, és szeretkezek vele. Ez vagyok én. Akkor jövök rá a dolgokra, amikor már lehet hogy mindent elrontottam.
Beharaptam alsó ajkamat, és a sírást próbáltam visszatartani ezeknek a gondolatoknak a hatására. Ám próbálkozásom ellenére, mégis sikerült kicsordulnia pár forró könnycseppnek, amik Jongin testére hullottak. Még mindig csak nézett ami már nagyon zavart, és abban a pillanatban húzott magához, és csókolt meg, de úgy ahogy még talán eddig még nem. Nem volt benne semmi követelőző. Olyan volt, mintha igazi lett volna. Nem csókoltam vissza, és mikor elvált tőlem, partnerem idegesen dőlt hátra, és folytatta ott ahol abbahagyta.
Hirtelen fordított az állásunkon, és én voltam alul ami még rosszabb volt mint előtte, de szemmel láthatóan csak én éreztem úgy. Pilláim elnehezedtek, és csak hallgattam egyenletes nyögéseit. A helyébe próbáltam képzelni Youngjae-t hátha így jobb lesz. Ez a megoldás csak pár percet tett szebbé, ugyanis ahogy közeledett Jongin a vég felé, úgy hangosodtak a morgásai.

Hirtelen kihúzódott belőlem, és éreztem amint meleg nedvéből nem csak az ágyneműre jut, hanem a combomra is, egy állati nyögés kíséretében. Mellém vetette magát és hallgattam a másik irányba fordulva, ahogyan kapkodta a levegőt. 
Vége. Önbecsülésemet odahajítva neki, megtettem azt amire vágyott. Hát tényleg minden úgy van ahogyan ő akarja. Én is csak egy kis senki vagyok, mint az összes többi lány akit becipel az ágyába. Nem tudom elmondani mennyire olcsónak éreztem magam. 
Éreztem ahogyan forró izzadt teste újra hozzám ér hátulról, és karját a derekam köré fonja. A kis asztalon ami az ágy mellett volt, megpillantottam egy zsebkendőt, és igyekeztem elérni, így is kicsit szabadulva Jongin szorításából. Kezembe vettem a zsepit, és töröltem volna le magamról a "piszkot".
- Nem mész egy kicsit arrébb? - suttogtam
Vette az adást, és letehénkedett rólam, így fel tudtam ülni, meg tudtam magam tisztítani. Eközben ő felkelt, és kisétált a szobából teljesen meztelen. Nem zavartatta magát. Hallottam hogy kint csörömpöl, de én kaptam az alkalmon és öltöztem is fel, amilyen gyorsan csak lehetett. Közben ő kintről ordított.
- Nem kérsz valamit?
Kérdésére csak felkaptam a nadrágomat, és hallottam ahogy léptei közelednek. Már csak a felsőmet kerestem, mikor belépett.

- Te mit csinálsz? - hűlt el
- Megkaptad amire vágytál, és most megyek. - mondtam neki, és közben felvettem a keresett ruhadarabot a földről
Szótlanul nézte, amíg újra nem takarta testemet a ruha. Arra a felére amit én ismertem soha nem volt jellemző ez a sok hallgatás, de ezen az estén rendkívül hallgatag volt. Az ajtófélfára rakta kezét, mikor látta hogy távozni akarok. 
- Nem kaptam meg azt amire vágytam!
- Akkor rohadj meg! - vágtam hozzá egy pólót, ami a széken hevert közvetlen mellettem
Elkapta az anyagot így szabad utat kaptam, és kiviharoztam a helyiségből egészen az előszobáig, ahol fel kellett vennem a kabátomat, és a cipőmet valamint a táskámat is megragadtam. Hozzáértem a kilincshez, és lenyomtam azt, de nem nyílt az ajtó. Hát persze, bezárta...
Ott állt a hátam mögött, és már egy törölköző volt a derekára csavarva. Nem ártott már...
- Engedj ki! - mondtam határozottan
Nagyon felhúztam azon magam amit mondott. Mi az hogy nem kapta meg amit akart? Itt szenvedtem, fáj mindenem, a lelkemről nem is beszélve, és még van pofája ezt mondani...
- Azt hittem legalább itt alszol... - nézett le a földre majd rám
Elakadt a lélegzetem, és csak bámultam rá.
- Ne szórakozzál, hanem nyisd ki ezt a rohadt ajtót! - türelmetlenkedtem
- Nem szoktam senkinek ilyet mondani, - fordult el, és elvette az asztalról a kulcsot, amit még talán egy órája hajított oda - és nem mellesleg örültem volna, ha az ágyban lettél volna ilyen vad - hajolt egészen közel hozzám
Erre a mondatára lekevertem neki egy akkora pofont, hogy még az én kezem is bánta. Az ütés helyére rakta a kezét és csak mosolygott. 
Vészesen közeledett felém, és meg akart csókolni, de én elfordítottam a fejemet és így csak félig sikerült a terve. Fejét csak annyira húzta el, hogy belássa az arcomat. Eleresztett egy keserű féloldalas mosolyt, miközben a fülem mögé tűrt egy hajtincset. 
A kulcs elfordult a zárban, és a pillanatnyilag börtönt jelentő lakás ajtaja kinyílt, de Jongin megfogta a kezemet.
- Hazaviszlek jó? 
- Nem kell, eltalálok egymagam is...
- De hideg van.
- De nem érdekel! - húztam ki a kezem a szorításából
Se szó, se beszéd léptem ki az ajtón, és lépdeltem le a lépcsőfokokon. A fény ami kiszűrődött a lakásból, csak akkor múlt el, mikor már én egy másik emeleten voltam. Mikor kiértem, nagyot szippantottam a friss levegőből. Sétáltam egy kicsit, majd visszanéztem arra a borzalmas helyre, ahol csak egy lakásban égett a villany, és állt egy alak az ablakban. Gyorsan megfordultam és szedtem a lábaimat, ahogy csak tudtam. Tényleg nagyon hideg volt, de legalább nem érzem már azt a forróságot...
El se akartam hinni, hogy mit tettem. Hogy fogok így bárki szemébe nézni? Ha nem is tudja senki, nekem akkor is itt vannak bent az emlékek. Egy valamit köszönhetek ennek a dolognak, és az az, hogy most már biztosan tudom, hogy szeretem Youngjae-t.
Sokat sétáltam és már azt hittem, hogy soha nem érek haza, mikor már csak egy utcányira voltam a biztonságot, de legfőképpen most meleget adó otthonomtól. 
Egy alak állt a bejáratnál, vagy legalább is annak közelében. Nem sokat törődtem vele, de mikor kicsit közelebb értem, akkor láttam hogy Youngjae az.